Alapanyagok
A hagymacsalád legkisebb tagja, Benjáminja a snidling, amely a téli fűszerválasztékunk egyik kedvelt eleme. A snidling jól bírja a konyhai létet, a boltban kapható, cserepes metélőhagyma meghálálja a gondoskodást, és akár hetekig, hónapokig kínál finom, hagymás-zöldes ízt a fogásainkhoz.
Az őszi kincseknek egy része október végre, november közepére szépen, lassan kikopik a kínálatból. Eltűnik a szilva, a helyi szőlő is befejezi pályafutását, ellenben megjelennek a citrusok, élükön a gyerekek által is kedvelt mandarinnal.
A kicsi, sokszor dundibb pogácsára emlékeztető gyümölcs igazi szezonja most indul, a legédesebb, magtalan, illatos, ízes, szaftos példányokat így november végétől, decembertől lehet megtalálni.
Az augusztusi piacra már észrevétlenül bekúsznak az ősz kincsei. A kései málna mellett megjelenik a körte, a savanykás falatnyi nyári almák mellett már tisztesebb példányok mosolyognak, és az ősz csalhatatlan jelen – a darazsak mellett – a szilva és a ringló feltűnése a választékban.
A tavaszi zöldségek között május közepén már javában megtalálni az újkrumplit, ami boldog felüdülést jelent, főleg, ha tisztában vagyunk vele, hogy mire alkalmas és mire nem a zsenge burgonya.
Vannak kifejezetten vitaindító zöldségek, amelyeknek - bármilyen kis társaságban - akad egy időben rajongója és ellenzője egyaránt. A világ legmegosztóbb zöldségének kikiáltott brokkoli mellett ebbe a körbe tartozik a tavasz sztárja, a spárga, a sokak által értelmezhetetlen sóska, illetve a spenót is.
Ez a szép, kerek levelű zöld és színes virágai ma már szinte csak és kizárólag ehető dekorációként szolgálnak a gasztronómiában. Nem véletlen, hiszen nagyon mutatósak, de a sarkantyúka messze több mint egy falatnyi szépség.
Már az ókori Rómában nagy keletje volt ennek a zöld fűszernek, amellyel könnyedén helyettesíteni lehetett a méregdrága és nehezen beszerezhető fekete borsot. Manapság kicsit megfakult a csombor egykori dicsfénye, holott kitűnő ízesítő, amit kár kihagyni a repertoárunkból.
A tavasz friss zöld hangulatát egy kevés zsázsával rögvest a konyhánkba csempészhetjük. A zsázsa tipikusan az a fűszernövény, amit otthon is könnyedén termeszthetünk magunknak. Szapora, magról ültetve hamar megjelennek az első mustáros, fűszeres ízű levélkék, amelyeket érdemes azonnal lecsípni, és a következő szendvicsre vagy salátára rászórni.
Van az a pillanat, amikor a tél egyszer csak mögöttünk marad, és félénken, szelíden megjelenik a tavasz. Ilyenkor már nem kell a sütőtök, elég volt a narancsból, friss, a tavasz ígéretével teli zöldségekre, ízekre vágyunk. Ekkor siet segítségünkre a turbolya.
Számos sztereotípiának köszönhetően a nyúlhús fogyasztásának mértéke meglehetősen csekély Magyarországon, holott zsírban szegény, fehérjében rendkívül gazdag, könnyen emészthető egészséges hús, amely nem csak a diétázók, hanem a kisgyerekek számára is ideális.
Az allspice, azaz a szegfűbors igazi jolly joker, rengeteg ízt hordoz magában és a levesektől a desszertekig számos fogás fűszerezhető vele. Íze, illata rendkívül gazdag, hol a fahéj sejlik fel, hol a fekete bors aromája bukkan elő, hol pedig semmivel össze nem téveszthető a szegfűszeg veszi át a szegfűbors illatában a hatalmat.
A chili szenvedély – állítják a rajongói, akik számtalan formában választják szinte bármilyen fogásukhoz a megfelelő ízt, fűszert, a chilit. Már régóta nem csak az adott, autentikus konyha részét képezi a sokszor méregerős paprika, hanem plusz ízesítőként van jelen a mindennapjainkban.
A magyar gasztronómia kedvelt alapanyaga, amely nélkül elképzelhetetlen számos fogásunk. Mit is kezdenénk fehérrépa nélkül? Hogyan készítenénk ízletes leveseket, mivé lenne a gulyáslevesünk, a vadasunk, ha nem lenne petrezselyemgyökér? Ez a gyökérzöldség megkerülhetetlen ugyan, de ennek ellenére szinte mindig másodhegedűs, önálló fogásként nem tekintünk rá.
Ha megkérdeznek minket, hogy melyik sajt köthető a francia nemzethez, jó eséllyel a klasszikus camembert fog eszünkbe jutni. A magyarok által is régóta kedvelt lágy, penészes sajt valóban jól illusztrálja a sajtban gazdag gallok gasztronómiáját, igaz, amíg nekünk emblematikus, addig nekik egy csak a sok közül.
A tönkölybúza régóta fontos tápláléka az emberiségnek, amely gazdag beltartalmának köszönhetően egyre inkább újra reflektorfénybe kerül.
A klasszikus raguk, húsos és zöldséges egytálak elmaradhatatlan fűszere a babér, amelynek titka a mértékletességben rejtezik, amivel a fogásainkhoz adjuk. Már néhány levélnyi babér kellemes aromát kölcsönöz a fogásainknak.