Cikkek

A tönkölybúza régóta fontos tápláléka az emberiségnek, amely gazdag beltartalmának köszönhetően egyre inkább újra reflektorfénybe kerül.

Ősi táplálékunk: a tönkölybúza

A tönkölybúza valóban az emberiség egyik legősibb tápláléka, amely Ázsia déli, délnyugati részein jelent meg először, majd az időszámítás előtti ötödik évezred tájékán – a vándorlásoknak köszönhetően – Európa keleti részén szintén megjelent, fokozatosan véve be az egész kontinenst és a brit szigeteket. Az Ószövetségben és a különböző római szövegekben is több helyütt említik a tönkölybúzát, ezen kívül jelenlétét és fontosságát az egész Európában és Nagy-Britanniában fellelhető számos kőkorszaki ásatás is igazolja. 

A tönkölybúza a görögök és a rómaiak által előszeretettel fogyasztott élelmiszer volt, amely részét képezte a római hadtápnak is. Egészen a XIX. század végéig nagy becsben tartották ezt a gabonát, azonban a következő században megjelenő nemesített, jobban és rövidebb idő alatt termő, ellenállóbb búzafajtáknak hála háttérbe szorult, részint nehezebb betakaríthatósága miatt. A modern gazdálkodás, a kombájnok bevezetése a betakarításba mind a tönköly végét jelentették, de szerencsére a fajta csak elhalványodott, de nem szűnt meg, így az 1980-as években könnyen újra életre lehetett hívni, amikor felismerték, hogy milyen beltartalmi értékekkel is bír ez a nehezebben kezelhető gabona.

Az egészséges tönköly

Az a bizonyos beltartalom már a középkor emberének is feltűnt, a kor kiemelkedő botanikusa, Bingeni Szent Hildegárd is külön megemlékezik munkáiban a tönkölyről, amely szerinte táplálóbb a többi gabonánál, segít erősebbé és boldogabbá tenni a testet.

Az apátnő jól írta, a tönköly valóban nagyon egészséges, könnyen felszívódik, nem nehezíti el a szervezetet. Igazi vitaminbomba, amelynek nagy fehérje- és ásványianyag tartalma van. Számos aminosavat tartalmaz, triptofán tartalmának köszönhetően fogyasztásakor megemelkedik a szervezet szerotonin szintje, azaz valóban boldogabbak leszünk. Ezen felül nagyobb mennyiségű B1, B2, B6 vitamint találni a tönkölyben, valamint E-vitamint, kalciumot, vasat, káliumot, rezet, szelént, cinket és természetesen magas az élelmi rost tartalma.

Tönkölybúza a konyhában

A tönkölybúza felhasználása elég sokrétű, hiszen nem csak lisztként tekinthetünk rá, hanem felhasználhatjuk korpa vagy dara formájában, sőt a búzaszemeket teljes egészében is elkészíthetjük, párolva, köretnek vagy akár kevés sóval meghintve, pirítva snack helyett.

A tönkölybúzából készített lisztet egy az egyben használhatjuk a hagyományos lisztjeink helyett, magas sikértartalmának köszönhetően a kelt tészták készítéséhez kifejezetten ajánlott, de ugyanennek a sikértartalom végett a gyúrt, friss tészta szintén rugalmasabb, könnyebben kezelhető lesz, ha tönkölylisztből készítjük.

A tönkölykorpa kitűnő sűrítőanyag, főzelékek sűrítéséhez, levesek habarásához ideális, de bármilyen olyan ételhez felhasználhatjuk, ahol a felesleges nedvességet kell valamilyen alapanyaggal megfogni, épp ezért remek helyen van fasírozottakban, egytálakban, különféle töltelékekben, túrós, joghurtos, krémsajtos desszertekben.