Alapanyagok
A magyar gasztronómia egyik meghatározó fűszere a tárkony, amely egy Ázsiában őshonos fűszernövény, de az egész világon elterjed és kedvelt gyógynövény és ételízesítő.
A fahéj szinte minden háztartásban megtalálható, ahol néhanap készül sütemény. Az édes fogásaink nélkülözhetetlen fűszere hihetetlen gazdag történelemmel rendelkezik és széles körben felhasználható.
A téli hónapokban a spejzunk képe is megváltozik. Nem csak a nyáron eltett lekvárok, kompótok, savanyúságok miatt, hanem egyszerűen másnak van szezonja, a közeledő karácsony okán történő alapanyagok beszerzéséről, betárazásáról nem is beszélve.
A laktató, tartalmas téli fogások idején jó, ha van kéznél 1-2 doboz kókusztej. Amíg 10 éve a kókusztej afféle nehezen beszerezhető luxuscikknek számított, mára már minden hiperszuperben kapható és ha nem is a létező legolcsóbb dolog, de teljes mértékben megfizethetővé vált.
A kamra polcain szinte mindig találni 1-2 kg rizst, ami a lehető legjobb, hiszen ha van rizs, akkor főzhetünk levest, készíthetünk egytálételeket, köreteket és a rizsből még süteményt is süthetünk.
Ritkán használt, de népszerű fűszerünk a szerecsendió, amelyet leggyakrabban az őszi-téli időszakban kapunk elő, hogy raguleveseinket, mártásainkat, süteményeinket fűszerezzük vele. Az aprócska, intenzív aromájú dió mára már bárhol beszerezhető, egykor azonban hódító nagyhatalmak keltek ölre érte.
A gesztenyelisztről sokáig csak az olaszoknak volt tudomása, aztán berobbant a magyar diétakultúrába a paleo és hirtelen felértékelődött ez az - addig se túl könnyen és olcsón beszerezhető - alapanyag. A gesztenyelisztről azonban ennek ellenére érdemes néhány szót ejteni, mert izgalmas, nagy múlttal rendelkező nyersanyag, amit az őszi időszakban célszerű kipróbálni.
A konyhai létnek vannak meghatározó elemei. Ilyenek a zsiradékok is, amelyekből az évek előre haladtával egyre többfélét használunk. Míg nagyanyáink a zsírral és vajjal dolgoztak csupán, addigra a mai háztartásokban már számtalan zsiradék megtalálható, részint az aktuális trendeknek köszönhetően.
A bors már az antik gasztronómiának is fontos és meglehetősen drága fűszere volt. Az Indiában őshonos fűszer természetesen először a helyi konyhákat hódította meg, majd az arab kereskedőknek köszönhetően megjelent az ókori Egyiptomban. Itt főleg a mumifikáláskor vették hasznát, de az ókori Görögországban már kulináris jelentőségét is felismerték és a sóhoz hasonlatos, értékes fűszerként és fizetőeszközként tartották számon.
A tojás nagyon régóta fontos szerepet tölt be az emberiség életében. Feltételezések szerint már az ősember is megfigyelhette, ahogy a ragadozók kifosztják a fészket, majd maga is hasonlóan tett, s rájött, a tojás remek étel.