Ilyen hatással volt a burgonya az emberi evolúcióra: tudósok találtak rá a nyomokra¬

Nehéz lenne szerényebb ételt találni a burgonyánál, mégis lehet, hogy az ember történetének egyik jelentős alakítója volt.

2026. július 27. 16:00 - szerző: Príma Konyha

CÍMKÉK: adnok burgonya chile gén krokett krumpli krumplifőzelék krumplipüré rakott krumpli röszti sült burgonya sült krumpli

Kevés olyan alapanyag van, amely annyi ország konyhájában otthon érzi magát, mint a burgonya. Az Andokból indult világhódító útjára, Magyarországon pedig a 18. században jelent meg. Bizalmatlanul fogadták, később azonban már-már nélkülözhetetlenné vált. Készülhet belőle leves, főzelék, püré, pogácsa, rakott étel, chips vagy sült krumpli, és a felsorolásnak még közel sincs vége. Egy új kutatás szerint ráadásul a burgonya nemcsak a tányérunkon hagyott nyomot.

A burgonya átírta a génjeinket

Az Andok magashegyi vidékein a burgonya évezredeken át az egyik legfontosabb táplálékforrás volt. Jól bírta a zord körülményeket, sok energiát adott, ezért nemzedékek étrendjét határozta meg. Egy új kutatás szerint a keményítőben gazdag táplálkozás hosszú távon az ott élő népesség genetikai alkalmazkodására is hatással lehetett. Az őslakosoknál ugyanis átlagosan több példányban van jelen az a gén, amely segíti a burgonyában is megtalálható keményítő lebontását.

Az AMY1 nevű gén a nyálban található amiláz enzim termelődését szabályozza. Ez az enzim már az első falatnál munkához lát, és a szájban megkezdi a keményítő lebontását. Minél több példányt hordoz valaki ebből a génből, általában annál több nyálamilázt termel, így szervezete hatékonyabban dolgozhatja fel a burgonyát, a gabonaféléket és más keményítőtartalmú ételeket.

shutterstock_2568766783 (1).jpg

A kutatók 3723 ember genetikai adatait hasonlították össze 85 népességből. Az Andok perui őslakosainál átlagosan tíz AMY1-példányt találtak, míg a világ más részein az átlag nagyjából hét volt. A számítások szerint a tíz vagy több példánnyal rendelkezők generációnként 1,24 százalékos túlélési vagy szaporodási előnyt élvezhettek. Ez elsőre kevésnek tűnhet, több ezer év alatt azonban komoly különbséget eredményezhetett.

A tanulmány nem állítja, hogy a sok burgonya közvetlenül átírta volna az emberek génjeit. Inkább arról van szó, hogy a keményítőben gazdag étrend mellett előnybe kerülhettek azok, akik eleve több AMY1-példányt örököltek, ezért ezt a tulajdonságot nagyobb eséllyel adták tovább. A burgonya mellett a quinoa és más helyi növények is szerepet játszhattak ebben, a kutatók szerint azonban az időbeli egybeesés különösen erős kapcsolatot jelez a burgonya háziasítása és a genetikai alkalmazkodás között.