
A krumplis tészta mindenki számára egyet jelent a szilvás gombóccal, illetve a gombóc elkészítését övező macerával, amikor a meleg krumpli és a finomliszt véletlenül sem szeretne tésztává összeállni. A krumplival készített tészta azonban nem ördöngösség, és ha egyszer ráérzünk az elkészítés módjára, onnantól kezdve számtalan fogásba belekomponálhatjuk és sokféleképp elkészíthetjük.
2017. október 17. 16:32 - szerző: Príma Konyha
A krumplis tészta mindenki számára egyet jelent a szilvás gombóccal, illetve a gombóc elkészítését övező macerával, amikor a meleg krumpli és a finomliszt véletlenül sem szeretne tésztává összeállni. A krumplival készített tészta azonban nem ördöngösség, és ha egyszer ráérzünk az elkészítés módjára, onnantól kezdve számtalan fogásba belekomponálhatjuk és sokféleképp elkészíthetjük.
A krumplival készített tészta esetében csak néhány szabály van, ha ezeket betartjuk és nem dőlünk be a készítés közben felbukkanó problémáknak, akkor jó állagú, könnyen dolgozható tészta lesz a jutalmunk. A krumplis tészta egyik ellensége a víz. Éppen ezért nem jó friss, nyári krumpliból készíteni, hiszen annak nagyon magas a víztartalma és ezért nem lehet a frissen megfőtt krumplit azon melegében felhasználni, mert abban is több a gőz a kelleténél. Vannak iskolák, amelyek szerint a krumplis tésztához a krumplit hajában kell megfőzni, de mindenki emlékszik milyen rettentően macerás utána lehúzni a héját. Nyugodtan hámozzuk meg és kockázzuk fel a főzni kívánt krumplit, a lényeg úgyis az, hogy a főzés után a leszűrt zöldséget hagyjuk kihűlni, várjuk meg, amíg eltávozik belőle a felesleges nedvesség.
A krumplis tészta másik nagy ellenfele a mi türelmetlenségünk. A legtöbb kemény krumplis tészta azért születik, mert nem hiszünk az alapanyagoknak és jóval több lisztet adunk a krumplihoz, mint amennyi valójában szükséges. A krumplis tészta akkor lesz finom és könnyű, ha a lehető legkevesebb hozzáadott liszttel készül. Ez persze nehezíti a mi munkánkat, de a végeredmény mindenért kárpótol.
Gombóc, mi más. Nyár végén a kisebb sárgabarackokat burkolunk bele, ősszel besztercei szilva kerül a gombócunkba. A kedvelt gyümölcsökön kívül szinte bármivel tölthetjük. Az osztrák gőzgombóc mintájára tölthetjük szilvalekvárral, a bukta után szabadon mehet bele a házi baracklekvár, de idénygyümölcsökkel, fügével, apróra vágott érett körtével, különböző aszalványokkal is megtölthetjük. Ha pedig töltetlenül készítjük el, akkor mártásokat kínálhatunk mellé vagy nagyobb tepsibe is zúdíthatjuk a sok- sok kicsi gombócot és vaníliás öntettel nyakon öntve össze is süthetjük.
A gombócból lehet nudli, forgathatjuk mákba, darált olajos magvakba, aranyszínűre pirított zsemlemorzsába vagy édesmorzsába, kínálhatunk mellé lekvárt vagy mákkal és szilvalekvárral összeforgatva ki is süthetjük és a sült „mocskos tésztához” adhatunk egy könnyű vanília sodót.
A sós fogásoknál köretként alkalmazhatjuk a krumplis tésztát. A nudlikat kevés zsiradékon le is piríthatjuk, az így kapott speclit pedig bármilyen húsétel mellé kínálhatjuk. Ha apró gombócokat készítünk a tésztából, akkor levesbetétként vagy szószos fogások köreteként, száraztészta helyett is jól használható. Az olasz konyha gnocchira hangolt fogásait javasolt átnézni, de egy jó juhtúrós sztapacskát is nyugodtan áthangszerelhetünk krumplis tésztára.