Egy jó konyha egy jó spájzzal kezdődik, pontosabban azzal, ami benne van. Nem kell azonban bonyolult, vagy nehezen használható alapanyagokat gyűjteni, érdemes inkább olyan termékeket beszerezni, amiket aztán sokféleképp használhatunk. Egy kanál hidegen sajtolt magolaj vagy egy kis magliszt a legegyszerűbb fogásokat is új szintre emeli – ráadásul a tápanyag- és vitaminbevitelünket is fokozhatjuk vele.
Először is érdemes tiszta vizet önteni a pohárba: az olajfogyasztás igenis lehet a helyes táplálkozás része. Fontos azonban különbséget tenni a nagyüzemi olajtermékek (pl. finomított étolaj) és a hidegen sajtolt olajok között – míg előbbiek kevésbé hasznosak, addig utóbbiak megőrzik az olajos magvakra jellemző jótékony hatásokat. A vitaminok, ásványi anyagok, valamint a telítetlen zsírsavak említése mellett ki kell emelni a kulináris értéküket is, hiszen semleges olaj-aroma helyett a legkülönfélébb ízjegyek adnak élvezetet.
Talán nem is gondolnánk, de rengeteg magocskából készíthető olaj: az ismert napraforgó-, repce- és tökmag mellett a kukoricacsíra, szőlő, paprikamag, dió, mák, csipkebogyó, kendermag és még sok más kerülhet a présbe. Ám nemcsak olaj a végtermék. A hidegen sajtolt olajok alján leülepedő sűrű, tápanyagdús massza, ha finom - pl. a mandula, mogyoró, tök, napraforgó esetében - magkrémként, ha kevésbé finom (pl. máriatövis, len, homoktövis), kozmetikai arcpakolásként kerül a boltok polcára. A présmaradvány (pellet) sem vész kárba, őrleménye a zsírtalanított magliszt, mely sokoldalúan felhasználható a konyhában. Ezek a termékek nem igényelnek hőkezelést és mentesek az allergénektől, ezért vegán vagy paleo étrendbe is beilleszthetők, ráadásul kifejezetten jók fehérjepótlásra hús- és tejtermékmentes táplálkozás esetén.
De mihez is kezdjünk, ha napraforgómag-liszthez vagy homoktövis-olajhoz jutunk? Első és legfontosabb, hogy kóstoljunk meg magában, engedjük, hogy az ízek inspiráljanak. Az olajok esetében például vannak, amelyeknek magasabb a füstpontja (tehát sütésre, főzésre alkalmasak) és vannak, amiket inkább dresszingként alkalmazhatunk. Előbbi kategóriába tartozik a szőlőmagolaj is például, ami fanyarkás ízével például jól illik a sült cékla, dió, kecskesajt mellé vagy a mustármagolaj, amivel lekenhetjük a lilakáposztát sütés előtt. A dióolajat ne hőkezeljük, helyette locsoljuk sült karfiolra, párolt almára vagy zabkására – akár édesen, akár sósan.
A maglisztek számtalan receptben működnek úgy, hogy a búzaliszt mennyiségének max. 30%-át helyettesítjük velük, például piskótában, linzertésztában vagy kelt tésztában. Remek ötlet kuglófba, muffinba vagy éppen brownie-ba sütni őket, a kevésbé kényes receptekben, mint a zabkeksz vagy a crumble, esetleg a házi granola, szinte teljesen ki tudják váltani gabona-társaikat. Nyugodtan keverhetjük őket joghurtba, turmixba is, hiszen gyakorlatilag növényi fehérjeporokként funkcionálnak. Van egy-két típus, aminek szuperereje is van: a lenmagliszt például természetes sűrítő, vegán receptekben a tojás helyettesítésére szolgál.
A natúr magkrémeket (persze ha nem esszük meg kanállal), összekeverhetjük vajkrémmel és fűszerekkel, szendvicskrémként. Isteni mézzel, mascarponeval és mehet is a palacsintába, tortába, gofrira, vagy használhatjuk úgy, mint a földimogyoróvajat szokás: a tökmagkrémet például beleturmixolhatjuk hummuszba, a törökmogyorókrémet pedig összekeverhetjük kakaóval vagy olvasztott csokival az olasz slágertermék mintájára, vagy süthetünk tejpitét is belőle: ehhez 4 tojást felverünk 10 dkg cukorral, hozzáadunk 10 dkg magkrémet, vaníliát és 3,7 dl tejet vagy növényi italt. Kikeverjük 15 dkg liszttel (ami lehet gluténmentes, például zabliszt vagy cirokliszt is) és piteformába töltjük, ha szeretnénk, megszórjuk gyümölccsel, és 30 percig 180 fokon sütjük. Ha kihűlt, fogyasztható.
További receptötletek:
(x)
