Maradék nélkül – tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen!

Nem lehet elég korán kezdeni a tudatos fogyasztók nevelését. Az iskolás korosztály számára közérthető módon, gyakorlati példákon keresztül megmutatható, hogy mit jelent az élelmiszerpazarlás és az is, hogy ez ellen hogyan tehetnek ők, a saját családjukon belül.

2018. november 9. 8:00 - szerző: Príma Konyha

CÍMKÉK:

A gyerekek számára - a Nébih által - kidolgozott szemléletformáló program nagyon ügyes gyakorlati példákon keresztül mutatja meg, hogy mennyi értékes élelmiszer megy kárba a rossz szokásainknak köszönhetően. A minden általános iskolának megküldött tananyagból az iskola pedagógusai színes előadásokat tarthatnak, amelyhez a Nébih folyamatosan biztosítja a megfelelő szakmai hátteret.

Bár az élelmiszerhulladékok kérdése jóval komplexebb, mint a háztartásokban keletkező hulladék, a felmérések szerint - az összes szektort figyelembe véve - az élelmiszerhulladékok több mint feléért mégis a háztartásokat terheli a felelősség. Egy háztartásban éves szinten közel 92 kg élelmiszer kerül a kukába, a világon megtermelt élelmiszerek egyharmada végzi a szemétben. Magyarországi felmérések szerint fejenként 68 kg az éves élelmiszerhulladék.

Ez a mennyiség drasztikusan csökkenthető lenne, ha a programban bemutatott szempontokat minden háztartásban alkalmaznák. A kulcs éppen ezért a családi környezetben élő gyerek, aki a megismert sémákat, fogalmakat követve hamar átlátja a problémát, és a tanult eszközöket a saját mikrokörnyezetére adaptálva segít a családjának, szüleinek az élhetőbb környezet kialakításában, a élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésében.

Az élelmiszerhulladékok fajtái

Ahhoz, hogy valóban racionalizálható legyen a hulladékgazdálkodás, az élelmiszerhulladékok között is különbséget kell tenni. Vannak nem elkerülhető hulladékok, növényi és állati részek, amelyek a konyhakész állapot elérése közben válnak hulladékká (bőr, csont, mag, zöldséghéj), vannak a lehetségesen elkerülhető élelmiszerhulladékok, ahol az egyéni igényeknek megfelelően kerülnek – egyébként fogyasztásra teljesen alkalmas – ételek, alapanyagok a kukába. Tipikusan ilyen a héja nélkül fogyasztott alma, azaz a kidobott almahéj, vagy a kenyér héja, ha valaki nem kívánja megenni. Az elkerülhető élelmiszerhulladékoknál már pazarlásról beszélhetünk.

A magyar lakosság esetében mért fejenkénti éves 68 kg élelmiszerhulladék közel fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz ez a tétel jelentősen csökkenthető. A számítások szerint a megfelelő szemlélet alkalmazásával egy négy fős háztartásban nagyságrendileg 50.000 forintot lehetne megspórolni évente.

Az elkerülhető élelmiszerhulladékok körébe pedig a feleslegesen vásárolt, rossz tárolási körülmények miatt tönkrement, a családi ebédre főzött, el nem fogyott, fel nem használt maradékok, a tányérra szedett „szemem kívánta” tételek kerülnek, amelyek a megfelelő szemlélettel teljes mértékben felszámolhatók.

Mit jelent a dátum a termékeken?

Az élelmiszerhulladékok csökkentésénél szintén nagyon fontos a minőségmegőrzési idő illetve a fogyaszthatósági idő fogalmi szétválasztása, megfelelő használata. A fogyaszthatósági idő a gyorsan lejáró élelmiszerek sajátja, ahol a dátum a fogyaszthatóság végét jelzi, amíg a minőségmegőrzési idő esetében egy olyan dátumról beszélünk, amely a tovább is eltartható élelmiszereknél határozza meg azt az időpontot, ameddig minőségvesztés nélkül elállnak. Ezek a tartós élelmiszerek a dátumot követően is fogyasztható, igaz az élvezeti értékük már nem feltétlen azonos egy minőségmegőrzési időn belüli azonos termékével.

Hogyan vásároljunk tudatosabban?

Készítsünk bevásárló listát.
Nem menjünk éhesen vásárolni.
Ne vásároljunk túl nagy mennyiségeket, ha csak nem tudjuk biztonságos módon (hűtőben, mélyhűtőben, kamrában) tárolni.
Ellenőrizzük a hűtő hőfokát, nézzük meg, hogy valóban 0 és 5 fok közötti hőmérsékleten tároljuk-e az élelmiszereket.
A zöldségeket és gyümölcsöket lehetőség szerint tároljuk a hűtőben, kivéve azokat, amelyek ott gyorsabban romlanak (pl. a banán).
A családi étkezések tervezésekor, a napközben elfogyasztott szendvicsek összeállításánál mindig kérdezzük meg, hogy ki mit szeretne fogyasztani, ne kerüljön olyan tétel az ételbe, amelynek köszönhetően az egész fogás egy újabb elkerülhető élelmiszerhulladékká válik.
Csak annyi ételt szedjünk a tányérra, amely valóban elfogy.
A szabályos gyümölcsök és zöldségek mellett vegyük figyelembe a kisebb szépséghibával induló, éppen ezért olcsóbb, de beltartalmilag az előzővel megegyező alapanyagokat.

EZEKET IS AJÁNLJUK

Süssünk otthon langallót! A kenyérlángos, azaz langalló vagy más néven töki pompos elmaradhatatlan fogása ...