Cikkek

A téli időszak egyik megkerülhetetlen fűszere az intenzív illatú és ízű szegfűszeg. Ez a fűszer nem hiányozhat a szilveszteri bóléból, a beigli töltelékében is felfedezhetjük, de illatát narancsba vagy mandarinba szúrva is élvezhetjük.

Szegfűszeg a történelemben

A trópusi, meleg vidékeken őshonos növény szárított bimbóját, azaz a szegfűszeget már az ókori Rómában is kedvelték, ahova arab közvetítéssel jutott el. Ugyanazon az útvonalon érkezett Európába a szegfűszeg, mint az összes luxustermék, értékes és drága portékának számított. A rómaiakon kívül a kínaiak is előszeretettel használták, főleg gyógyászati célokra, fertőtlenítő hatása és magas illóanyag tartalma miatt a Han-dinasztia idejében a császári család közvetlen közelében illő volt szegfűszeget rágcsálni, elkerülendő a rossz leheletet. Még az Ezeregy éjszaka meséiben is szó esik a szegfűszegről, amellyel Szindbád kereskedik.

A szegfűszeg értéke az évszázadok folyamán mit se csökkent, a szerecsendióhoz hasonlatosan őérte is hatalmas harcokat folytattak a gyarmatosítók. A 17-18. század Nagy-Britanniájában a szegfűszeg ára még az aranyéval vetekedett.

Szegfűszeg a konyhában              

A szegfűszeget világszerte előszeretettel használják. Fontos összetevője a számtalan indiai fűszerkeveréknek és a messze földön híres chai massala-nak, Mexikóban szintén gyakorta használják, főleg a fahéjjal együtt, de az afrikai és a közel-keleti konyha is szívesen ízesíti vele a különféle fogásait, az aprócska szeg a marokkói ras el hanout nélkülözhetetlen darabja. A szegfűszeg nélkül elképzelhetetlen a kínai ötfűszer keverék, az angol Worcestershire szószban is fellelni a nyomait és a francia konyhában is kitüntetett szerep jut ennek a fűszernek.

A szegfűszeg íze, illata magas illóolajtartalmának köszönhetően rendkívül átható, így minden esetben nagy körültekintéssel javasolt használni. Egy-egy fogás, pác fűszerezéséhez két-három szem szegfűszeg pont elegendő, ha ennél többet adunk az ételhez, akkor könnyen elviszi az ízét.

Szegfűszeg a karácsonyi menüben

A szegfűszeget karácsony környékén legtöbbször a különféle süteményekhez szoktuk felhasználni. A mézeskalácshoz adott fűszerkeveréknek megkerülhetetlen eleme, de a mákos beigli töltelékébe is tehetünk egy késhegynyi őrült szegfűszeget, nagyon jól kiemeli a mák karakterét. A különféle gyümölcslevesek, kompótok szintén fűszerezhetők szegfűszeggel. Az alma, birsalma, szilva vagy épp körte alapú süteményeinkhez, ételeinkhez szintén adhatjuk.

A szegfűszeget - a franciákhoz hasonlóan - a különféle húsok ízesítéséhez ugyancsak felhasználhatjuk, ezek az apró szegek nagyon jól passzolnak a bárányhoz, a sertéshez, a kacsához, a pulykához, amelyekhez nem csak sütéskor tehetjük, hanem a pácolásukhoz használt lébe is pottyanthatunk néhány szemet. A karácsonyi pulyka vagy kacsa páclevébe nyugodtan dobhatunk néhány darabot a narancs- és mandarinhéj, valamint a vanília mellé. Ideális párosítás.

A libamáj abálásakor a zsírba nyugodtan kerülhet egy, maximum két szegecske, többet semmi esetre se tegyünk bele, mert túlságosan intenzív lesz. A zöldségek között szintén akadnak olyanok, amelyek a szegfűszeg illatával, ízével teljesednek ki, ilyen a vöröslencse, a paradicsom, a cékla vagy épp a lilakáposzta. Ezeknél a fogásoknál is akkor működik jól a szegfűszeg, ha nagyon ügyelünk a mennyiségére és csak keveset adunk hozzá.