Az ünnep eredete ugyanis azonos, mind a Márton nap, mind a Hálaadás a bőséges termés ünnepe, a betakarítási idény végét jelentő vigasság. Az amerikaiak ünnepe egészen a XVII. század első harmadáig vezethető vissza, amikor az angol puritánok a tél közepén megérkeztek, majd letelepedtek az Újvilágban, de az ismeretlen vidék kegyetlen volt hozzájuk, mire kitavaszodott sokuk meghalt. Ám ekkor nem várt segítséget kaptak az itt élő indiánoktól, a wampanoag-októl, akik megmutatták nekik, hogy hogyan boldoguljanak új hazájukban. Az eredmény nem is maradt el, bőséges terméssel zárták az idényt, amelyet egy nagy hálaadó vacsorával ünnepeltek meg, amire a helyi indián közösség tagjait is meginvitálták.
Az első hálaadások időpontjai még nem voltak fixek, a szezon végén megrendezett események azonban egyre népszerűbbek lettek az angol telepesek között, a függetlenségi nyilatkozat után nem sokkal már nemzeti ünnepé emelték a Hálaadást, amely jó közös platformként szolgált polgárháborútól sújtott Egyesült Államokban, éppen ezért Lincoln indítványára november utolsó csütörtökét a Hálaadás napjának nyilvánították, nemzeti ünneppé hivatalosan az 1940-es évek elején vált.
A pontos dátumtól és a nemzeti ünneppé avanzsálástól függetlenül a Thanksgiving Day a XVIII. század vége óta az Egyesült Államok egyik legnagyobb családi ünnepe, amihez számtalan hagyomány kötődik.
Mi kerül Hálaadáskor az asztalra?
Nagyjából azt a bőséget próbálják az amerikai háziasszonyok imitálni, ami az angol telepeseket várta a bő termést követő első ünnepi vacsorán. A XVII. századi menü kukoricából, babból és sütőtökből állt, illetve különféle húsokból, többek között pulykából.
A pulykát általában valamilyen, gazdag zsemlés töltelékkel töltve sütik ropogósra. A töltelékek mibenléte családonként változik, vagy ahol kifejezetten pikáns, gyömbéres, zöld fűszerekben gazdag zsemletöltelék kerül a pulykába, és olyan is van, ahol a visszafogottabb hagymás-diós töltelék a család kedvence.
A pulykát gyakorta ültetik zöldségágyra, azaz pucolt gyökérzöldségekkel bélelt tepsibe kerül a töltött szárnyas. A pulyka alatt összegyűlt szaftot a végén javasolt a sült zöldségekkel összeturmixolni, finoman fűszerezni, esetleg sűríteni vagy beforralni, és a kapott szósszal, angolul gravy-vel meglocsolni a tányérra szedett pulykaszeleteket.
A pulykán kívül fix eleme a vacsorának a burgonyából vagy édes burgonyából készített püré. Ezen kívül terítékre kerül a finoman ízesített – gyakorta citrommal, köménnyel, mustármaggal hangolt - párolt kelbimbó, illetve a párolt zöldbab is, amit szintén előszeretettel fűszereznek mustármaggal. Szintén az ünnepi asztalon a helye a tőzegáfonya dzsemnek vagy szósznak, amely sokszor chilivel és egy kis korianderrel ízesített. Természetesen a kenyér szintén a vacsora része, kukoricalisztes veknivel vagy zsemlékkel teli kenyérkosár is illik a pulyka mellé. A Hálaadás elmaradhatatlan eleme még az édes sütőtökös pite, amelyet az ünnepre való tekintettel gyönyörűen dekorálnak is.
Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!