Cikkek

Ahogy közeledik a karácsony, úgy bukkan fel egyre több helyen a datolya. A Közel-Kelet kedvelt gyümölcse a mi ünnepi asztalunkról sem hiányozhat, és az sem baj, ha az ünnepek múltával is ott marad a konyhánkban.

Datolya-történelem

A datolyát termő pálmafa eredetét nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy nagyjából 8000 éve jelenhetett meg a Közel-Keleten, ahol viszonylag hamar elterjed, ismertté vált és a termését is hamar megkedvelték az itt élő népek, akik vándorlásaik során magukkal vitték a termést. Ezzel a datolya szépen lassan uralni kezdte a Perzsa-öblön kívül Egyiptomot, egész Észak-Afrikát, valamint Nyugat-Ázsiában, Indiában is elterjedté vált. Nagyjából 5000 évvel ezelőtt már termesztették a datolyát.

De nem csak Afrika és Ázsia vált datolya-függővé, a gyümölcs – arab közvetítéssel – Európa déli csücskeiben is hamar megjelent, a spanyol, dél-olasz és görög konyha részévé vált.

Az élet fája

Az áldott faként szintén emlegetett datolya fontosságát jelzi, hogy még a Koránban is megtalálható. Nem véletlen, hogy az élet fájaként tekintettek rá az itt élők, a gyümölcsén kívül a datolyafa egésze felhasználásra került, leveleivel házakadt fedtek vagy használati tárgyakat készítettek belőle.

A gyümölcse pedig igazi kincs, amely nem csak gazdag energiaforrás, hanem az egészségre gyakorolt hatása is figyelemre méltó, azaz a keletiek nem csak élelmiszerként, hanem gyógyszerként tekintettek a datolyára, amelyet – magas cukortartalmának köszönhetően – könnyedén lehetett szárítva tartósítani, így folyamatosan elérhető alapanyaggá vált.

Az egészséges datolya

A datolya kifejezetten jótékonyan hat az emésztésre, méghozzá igen széles spektrumon, amely leginkább arra vezethető vissza, hogy a bélflóra egyensúlyát segít visszaállítani. Csillapítja a fájdalmat, segít megóvni az idegrendszert, jótékonyan hat a szív- és érrendszerre. Beltartalma kiemelkedő, megtalálható benne a magnézium, foszfor, vas, kalcium, kálium, mangán, réz, folsav, valamint számos vitamin, mint az A1-, B1-, B2-, B3-, B5-vitamin.

A datolya termesztése

A datolya termesztése meglehetősen munkaigényes feladat, sok kézi erőt, türelmet, szaktudást igényel, cserébe a több mint fél éves érési folyamat során a levelek alatt fürtökben növő gyümölcsök bárikor ehetők. A datolya fogyasztása, elkészítése éppen ezért erősen függ attól, hogy melyik érési fázisban szedték le.

A datolya érési fokozatai

Az érési folyamat egyes szakaszait el is különítik, más-más néven emlegetik az ilyenkor begyűjtött gyümölcsöt. Az egy hónapos gyümölcs, a kimri, a már sárgás, érettnek tekinthető változata a khalal, az arab országokban leggyakrabban ebben az állapotában fogyasztják a datolyát, majd következik a rutab, ami már a magasabb cukortartalom ideje, és végül eléri a datolya a tamr állapotot, amelyben az általunk ismert magas cukortartalmú, töppedt gyümölcsöt szüretelik.

Datolya a konyhánkban

A száraz, sötét helyen sokáig elálló aszalt datolya felhasználása igen sokoldalú. Előételek, levesek, saláták, köretek, mártások, szószok, húsok mellé is kitűnő, de nagy divat mostanában úgynevezett superfood desszertekhez felhasználni.

A salátákba csíkozva, a salátát megszórva tehetjük, de áztatva, balzsamecettel, olajjal átforgatva szintén a salátához adhatjuk. A karácsonyi asztalra kerülhet dióval, mandulával, marcipánnal vagy esetleg sós krémsajttal betöltött datolya. Az édes leveseknél jó édesítő- és sűrítőanyag lehet, a köreteknél szintén édességével, extra textúrájával játszhatunk, illetve a keleti húsos, zöldséges ragukba csempészhetünk belőle néhány szemet.

A desszerteknél mind a krémek, mind a tészták esetében a rostossága, bel- és cukortartalma miatt jó választás. Apróra vágva adhatjuk piskótákhoz, kevert tésztákhoz, áztatva, gyümölcsragukba keverve pohárkrémekhez rétegezhetjük.