
A gyakorlott háziasszonyok általában pontosan tudják, hogy milyen porciókkal készüljenek egy-egy hétköznapi ebédre, vagy hétvégi családi banzájra. Ennek ellenére előfordul néha, hogy több marad valamiből, mint amire számítottak. A főtt rizs esetén ennek csak örülni lehet, hiszen készíthetünk belőle egy tálcányi arancinit.
2018. szeptember 21. 8:22 - szerző: Príma Konyha
A gyakorlott háziasszonyok általában pontosan tudják, hogy milyen porciókkal készüljenek egy-egy hétköznapi ebédre, vagy hétvégi családi banzájra. Ennek ellenére előfordul néha, hogy több marad valamiből, mint amire számítottak. A főtt rizs esetén ennek csak örülni lehet, hiszen készíthetünk belőle egy tálcányi arancinit.
Az arancini az olasz cucina povera, azaz a szegény paraszti konyha egyik zseniális találmánya, a maradékgazdálkodás ékes példája, ahol a rizottóból megmaradt rizs egyfajta gyors falattá, szendvicsszerűséggé, vagy - mai terminológiával élve - street fooddá avanzsál. A narancsra emlékeztető, és nevét is onnan kölcsönző étel ma már természetesen nem csak az olasz szegénykonyha fogása, a világ minden táján előszeretettel készítik és fogyasztják.

Az arancini nem igényel túl sok alapanyagot. A frissen főzött vagy valóban az előző étkezésekből visszamaradt rizs a benne lévő keményítőnek köszönhetően könnyen masszává dolgozható, azaz néhány határozott mozdulat után biztosan összeragadnak a rizsszemek. Ha úgy éreznénk, hogy a massza nem elég stabil, akkor nyugodtan üssünk bele egy tojást, adjunk hozzá egy marék zsemlemorzsát és így dolgozzuk össze. A lényeg az, hogy fasírt állagú masszát kapjunk. A rizsmasszát ezután tetszőleges méretű golyókká kell formázni (ehhez legjobb, ha enyhén vizes kézzel végezzük a műveletet), majd jöhet a jól ismert panírozás. A lisztbe, tojásba és zsemlemorzsába forgatott rizsgolyókat bő, forró olajban sütjük ki, majd szűrőkanállal papírtörlőre szedjük.

Az arancini azonban nem pusztán rántott rizs, hiszen különféle töltelékeket is tehetünk bele, illetve magát a masszát szintén felturbózhatjuk. Az arancini alapjához adhatunk reszelt parmezánt, pecorinót vagy más reszelt kemény vagy félkemény sajtot, finomra vágott sonkával is ízesíthetjük. A rizst zöld fűszerekkel, a hagyományoknak megfelelően egy kevés sáfránnyal, vagy frissen őrölt fekete borssal, esetleg egy késhegynyi cayenne borssal szintén megbolondíthatjuk.
A massza közepébe ültethetünk mini mozzarella „szívet”, ide is kerülhet egy nagyobb csipet – akár vegyes - reszelt sajt, kevés sonka, párolt zöldségek, fűszeres, sajttal vagy bármi mással elkevert ricotta, de az előző napról maradt bolognai szósz sűrűjével is megtölthetjük, igaz, ebben az esetben nem árt a dupla panírozás.
A mozzarellával töltött arancinire külön kifejezésük is van az olaszoknak, ez a rizsgolyó az úgynevezett supplì al telefono, hiszen a frissen sütött aranyló golyóbisból szinte úgy tekeredik ki az olvadt sajt, mint a régi telefonok zsinórja.
A kisült golyóbisokat vagy akár szivar alakúra sodort aranciniket azonban nem csak magukban fogyaszthatjuk, hanem különféle mártásokat is készíthetünk hozzájuk. A többféle sajtot magába foglaló sajtmártás mellett, készíthetünk paradicsommártást, a bolognai szószt is beforralhatjuk, illetve adhatunk mellé sonkás, zöld fűszerekkel ízesített tejszínes szószt is.