ELŐFIZETÉS ➧
Kelet-Franciaországban, az Elzászi síkságnak is megvan a maga különleges gasztronómiája. A mezőgazdagságáról híres régió gazdag alapanyag kínálatából nem véletlen, hogy meglehetősen finom és ikonikus fogások születnek.
2020. január 13. 9:50 - szerző: Príma Konyha
Kelet-Franciaországban, az Elzászi síkságnak is megvan a maga különleges gasztronómiája. A mezőgazdagságáról híres régió gazdag alapanyag kínálatából nem véletlen, hogy meglehetősen finom és ikonikus fogások születnek.
Elzász síkságán számos gabonaféle otthon érzi magát, de az északi régiókra oly jellemző termények, a káposzta, a különféle gyökérzöldségek szintén nagy mennyiségben teremnek. A gyümölcsök és zöldségek közül kiemelkedik a Vogézek lábánál termő szőlő, illetve a francia gasztronómiában szinte istenített alapanyag, a spárga.
Az elzászi konyha egy csodálatos egyvelege a francia és a német gasztronómiának. Az elzászi káposzta, a rizlingben párolt kakas, az elzászi libamáj és a perec mind-mind ennek a gasztronómiának a része. Itt őshonos a Flammkuchen azaz a Tarte flambée, amely egy igen vékonyra húzott kenyértészta, amit crème fraîche-sel, egy tejföl állagú, de annál lágyabb, tejszínesebb ízű krémmel kennek meg, majd hagymával és húsos szalonnával megszórva tolnak a kemencébe.
Itt készítik húsvétkor az Osterlammele-t, ami egy bárány alakú sütemény. A vidéken nagy hagyománya van ennek a desszertnek, már a XVI. században sütötték a nagyböjt végén. Olyan népszerűvé vált a katolikusok körében, hogy szinte egész Lengyelországban elterjedt és még a kommunista, szocialista időszakban is minden tavasszal kisültek a báránykák.
Az elzászi konyha magán hordozza a német és a francia konyha jellegzetességeit, a francia minőséget a német mennyiséggel ötvözi, így a régióra az igen finom, nagy adagban mért fogások a jellemzők.
A kuglóf, azaz kougelhopf vagy kougelhof az oszták, a német és az elzászi konyha sajátja, amelyhez rengeteg legenda fűződik. Az egyik ilyen szerint a sütemény Ribeauville-ből származik. A kuglófot – e szerint a legenda szerint – köszönetképpen alkották az Európát beutazó három királyok (a a bibliai bölcsek), miután csodás vendéglátásban volt részük. Az új keletű süteményt a turbánjukról mintázták. Annyi bizonyos, hogy a turbánra emlékeztető sütemény már a XVII. században megjelent a helyi gasztronómiában, és Marie Antoinette-nek köszönhetően a későbbiekben a francia udvart szintén meghódította ez az élesztős sütemény.
A királyi házakba szinte állandó bejárása lett az elegáns kuglófnak, a rendkívül édesszájú Ferenc József császár is előszeretettel fogyasztotta ezt a desszertet, sok-sok mazsolával.
A kuglóf ma már sok esetben sütőporral készül, de az igazi, klasszikus tésztában – a sok tojássárgája, vaj és cukor mellett – élesztőt találni. A kuglóf edényét pedig az a bölcs meglátás hívhatta egyszer életre, hogy a kürtővel rendelkező sütőformában sokkal egyenletesebben megsül a tészta, mint az egyébként - a kuglófhoz rendkívül hasonlatos - brioche a maga formájában.
A kuglóf rendkívül jól ízesíthető, Elzászban nem csak édes, hanem sós, szalonnával készített változatai is ismertek és kedveltek.
RECEPTFELTÖLTÉS
KEDVENCEI
Előétel
Leves
Főétel
Desszert
Mentes
Vendégváró
Szárnyas
Sertés
Marha
Hal
