Receptfeltöltés
Szaloncukor, a magyar tradíció
Szaloncukor, a magyar tradíció
Szerző: Wessely Márta

Bár születés jogán nem magyar találmány a szaloncukor, fogyasztását, elterjedését, az édességhez kötődő tradíciókat figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük: mi magyarok ragaszkodunk egyedül a világon ahhoz, hogy selyempapírba, sztaniolba csomagolt falatnyi édességekkel dekoráljuk a karácsonyfánkat.

A szalonczukkedli - ahogy Jókai Mór elkeresztelte ezt az édességet – Franciaországban született, a főúri családoknál dolgozó pepecsművesek, csemegecsinálók találmánya volt, amely német közvetítéssel ért el Magyarországra.

A karácsonyhoz való viszonya a XVI. században alakult ki, és azóta is töretlenül együtt jár a falatnyi, csokoládéba mártott finomság, és az ünnepi időszakban, a lakásokban feldíszített örökzöld fenyő. Egyes források szerint már Luther Márton is készített karácsonyfát, amelyre gyümölcsöket, papírdíszeket és cukrot tett.

Ez a hagyomány nálunk csak a XIX. század első negyedében jelent meg és az arisztokrácia után, a nagypolgárság, majd a polgárság körében is egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A főúri szalonokat dekoráló fára az 1870-es években került fel a Jókai Mór szaloncukkedlije, amely olyan kedvelt édességé vált ebben az időben, hogy Hegyesi József 1893-ban kiadott Házi Czukrászat kézikönyvében már 17 különféle szaloncukor receptet találhattak a háziasszonyok.

A szaloncukrok aranykora ezután következett, az ipari forradalomnak és a cukrászok eszmélésének köszönhetően sorra születtek a prémium termékek, amelyek egyedi csomagolása is megrendelhető volt az adott cukrászatokban, édességüzemekben.

Az aranykornak az első világháború vetett véget, a hagyományok ugyan megmaradtak, de gyarmatáru nélkül nem csak az ünnepi asztal, hanem a karácsonyfa dekorációja is jóval szegényesebb lett. A két világháború közötti időszakban gyümölcsöket, mézes süteményeket szintén szokás volt selyempapírba rejtve a fára aggatni. A második világháborút követően a korábban oly virágzó szaloncukoripar alaposan beszűkült, az államosítások, a cukrászok jelentős részének ellehetetlenítése szintén tovább rombolta a még élő hagyományt, és a tizenhét- vagy akár húszféle szaloncukor helyett 3-4 ízben maximálta a - korábbi beltartalomnál jóval szerényebb összetételű - szaloncukrot.

A változást a nyolcvanas évek második felében érezte meg az ipar, ekkor jelentek meg az új ízek, születtek meg azok a favoritok, amelyeket ma is keresnek a vásárlók a boltokban. A magyar lakosság ugyanis – minőség és mennyiség ide vagy oda – hű maradt a szaloncukorhoz, és 86 százalékuk idén is tesz a fára vagy a fa alá ebből az édességből.

Az iparági fejlődés ugyan töretlen és sorra születnek a prémium szaloncukrok és az újabbnál-újabb ízkombinációk, a lakosság preferenciái nem nagyon változnak. Mai napig a zselés szaloncukor örvend a legnagyobb népszerűségnek, ebből fogy el a szezonban a legtöbb. Ezen kívül a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulamarcipános, illetve a mogyorós kedvelt még.

A szaloncukrok minőségét nem csak a gyártók, hanem a Magyar Élelmiszerkönyv is garantálja, amely több pontos is rendelkezik ezzel a termékkörrel kapcsolatban, külön kiemelve a kézműves szaloncukrokat, illetve az illetékes hatóság, a Nébih is igyekszik a szezonban ellenőrizni a boltokba kikerülő termékek minőségét.

A szaloncukrokat egyébként jellemzően a hipermarketekben vásárolják a fogyasztó, kicsit kevesebb,mint 50 %-a a termékeknek itt fogy el. A legkedveltebbek a lédig termékek, a prémium kategóriás szaloncukrok jelenleg még csak a piac 8%-át teszik ki.

A vásárlók többsége nagyjából évi egy kg szaloncukrot vásárol, és kettő ezer forint körüli összeget szán az édességre, de egyharmaduk akár ennek a dupláját is költi. A vevők jelentős része az íz mellett az ár alapján dönt a vásárlás tekintetében.

A magyarok egyébként kifejezetten szeretik fára aggatni ezeket a falatnyi apróságokat, bár egyre elterjedtebb, hogy a fa mellett, külön kínálják, afféle bonbon gyanánt. Ez a trend a gyártóknál is megfigyelhető, a prémium termékek között sok a már leginkább bonbonnak tekinthető töltött szaloncukor.

szaloncukor-infografika.jpg

Kommentet írok

Kommentelni csak bejelentkezve tudsz!

Belépés Regisztráció
Kommentek (0)

Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!