Receptfeltöltés
Spenót, a megosztó zöldség
Spenót, a megosztó zöldség
Szerző: Wessely Márta

Vannak kifejezetten vitaindító zöldségek, amelyeknek - bármilyen kis társaságban - akad egy időben rajongója és ellenzője egyaránt. A világ legmegosztóbb zöldségének kikiáltott brokkoli mellett ebbe a körbe tartozik a tavasz sztárja, a spárga, a sokak által értelmezhetetlen sóska, illetve a spenót is.

Spenót a történelem viharában

A spenót régóta megtalálható a tányérjainkon, nagyjából a VII. században jelent meg Ázsiában és onnan – a kereskedő araboknak, a karavánoknak és a bevett kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően –megérkezett a mediterrán Európába, a spanyolokhoz, és a taljánokhoz, és mindkét helyen hamar nagy népszerűségre tett szert.

A spenót nem önálló fogásként jelent meg a spanyol gasztronómiában, hanem számtalan fogásukba épült be, a többi zöldség mellé, a velenceiek – akiknek volt érzékük a spenóthoz – fenyőmaggal, aszalványokkal együtt kínálták a párolt, megfonnyasztott spenótot.

A mediterráneum jó kiindulópont volt a spenótnak, szépen lassan majdnem minden európai konyha megismerkedett ezzel a zölddel, Itáliában – Velencén kívül – meghódította Firenzét is, illetve lassan, de biztosan a franciák szintén megkedvelték a spenótot, amely nem meglepő módon az ország déli vidékén vált részévé a konyhának.

Az egészséges spenót

A spenót beltartalma egészen egyedülálló, hiszen nagyon nagy mennyiségben tartalmaz vasat, illetve sok benne a kalcium, a magnézium, a szelén és a foszfor, valamint a vitaminok közül megtalálható benne az A-, C-, E- és a K-vitamin. A benne lévő ásványi anyagok és vitaminoknak köszönhetően a spenót a női szervezet számára kifejezetten hasznos zöldség, jó válogatásban tartalmazza azokat a vitaminokat és elemeket, amelyre a nőknek a mindennapokban szükségük van. A spenót ezen kívül méregtelenítő hatással is bír, valamint az emésztést is javítja, kitűnő élelmi rost forrás.

Hogyan bánjunk a spenóttal?

Ha friss spenótot veszünk, minden esetben törekedjünk arra, hogy sértetlen, haragoszöld leveleket válasszunk. Ami már fonnyadt, kicsit foltos, nedves, kókadt, az ne vegyük meg. A friss spenót előkészítése nem igényel túl sok munkát. A lényeg, hogy csipkedjük le a szárát (a levélig), bő hideg folyóvízben alaposan öblítsük le, és így használjuk fel. Ha nem szeretnénk azonnal megfőzni a spenótot, akkor is érdemes ledinsztelni, és ebben az állapotban tárolni a hűtőben. A zárható edényben, hűtőbe tett dinsztelt spenótot 1-2 napig nyugodtan felhasználhatjuk, illetve mélyhűtőbe szintén eltehetjük.

A spenót dinsztelése nagyon egyszerű, kevés olajon kell megfonnyasztani. Külön víz hozzáadását a folyamat nem igényli, a zöldség maga elegendő folyadékot veszt.

Mi legyen a spenótból?

A spenót frissen kitűnő választás kevert salátákba, fonnyasztva, kevés fokhagymával, borssal fűszerezve könnyű tavaszi körete a frissen sült húsoknak, grillételeknek, sajtoknak. Jó partnere a kecskesajt, az érett camembert, a különféle olajos magvak, a friss túró, orda, bryndza, illetve mézzel, balzsamecettel, hidegen préselt olajokkal is jól keverhető, ízesíthető.

A párolt spenót kitűnő alapja lehet bármilyen szósznak, tejszínes, mascarponés, tejfölös vagy épp paradicsomos mártásban jól működik együtt a tésztákkal. Rakott fogásként ugyancsak elkészíthető, cannelloni, lasagne lapok mellett rizzsel, darált hússal, bulgurral vagy épp grillzöldségekkel rétegezve is remek egytálételek készíthetők belőle. A spenót levesként és klasszikus főzelékként is tányérra kerülhet, ez utóbbit érdemes rántás helyett áztatott zsemlével turmixolva készíteni, némi tejszínnel elkeverve.

Kommentet írok

Kommentelni csak bejelentkezve tudsz!

Belépés Regisztráció
Kommentek (0)

Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!